Fókuszban a munkahelyi jóllét

G&G MANAGEMENT & PARTNERS

 

A munkaadó szervezetek versenyképességének, működési hatékonyságának, fenntarthatóságának legfontosabb záloga a jól képzett, magas szinten motivált, elégedett, elkötelezett, a munkahelyi környezethez, a szervezeti kultúrához megfelelően illeszkedő szocializáltsággal rendelkező, változásra hajlandó és egyben képes, egészséges munkaerő. Fontos kérdés azonban, hogy a folyamatosan változó feltételek közepette hogyan szerezhető és tartható meg a szervezetek számára értékes munkaerő?

A tárgykörben folytatott vizsgálatok és kapcsolódó munkaadói tapasztalatok, illetve munkavállalói vélemények szerint a munkamotivációk és munkaelégedettség fenntartására és fokozására hagyományosan alkalmazott eszközök és módszerek a fejlett országokban ma már nem elegendőek a munkaerő megtartásához. A bér nagysága és a béren kívüli juttatások megszokott elemei mellett a dolgozók nagyobb mértékben előnyben részesítik azokat a munkaadó szervezeteket, amelyek jelentős figyelmet szentelnek a munkavállalók és családtagjaik egzisztenciális biztonságának, életminőségének fenntartására, egészségük megőrzésére, a dolgozók jóllétének folyamatos fejlesztésére. Mit jelent a munkahelyi jóllét, miért és hogyan célszerű fejleszteni, hogyan mérhető a dolgozók életminőségének változása és ez milyen hatásokat és eredményeket biztosít a szervezetek számára?

 

A munkahelyi jóllét fejlesztésének szükségességét alátámasztó okok, kiindulási alapok

A hétköznapjainkat átható turbulens változások, a mindannyiunk által megélt valóságot beárnyékoló krízisek, kisebb-nagyobb válságok jelentős mértékben felerősítik az „elbizonytalanodás” (uncertainty) érzését. A külső környezet részéről a szervezeteket és a munkavállalókat – rajtuk keresztül pedig közvetve a családtagjaikat, társas kapcsolataikat – egyaránt érintő válság- és krízishelyzetek (gondoljunk csak a Covid-19 vírus által okozott pandémia társadalmi és gazdasági hatásaira, az inflációs nyomásból, az energiaválságból vagy az elhúzódó és folytonosan újraéledő háborús helyzetekből származó feszültségek megjelenésére), valamint a munkahelyi környezetben átélt megterhelő események jelentős mértékű stresszt generálnak. Az állandó stressz és a negatív életeseményekkel szembeni kitettség és védtelenség, valamint tehetetlenség érzésének hosszabb távon való átélése további feszültségek, krízishelyezetek előfordulását idézheti elő, illetve kedvezőtlen irányba befolyásolhatja az egyének egészségi állapotának változását, betegségek és devianciák kialakulásához egyaránt vezethet.

A munkavállalási korú hazai népesség világviszonylatban aggasztónak nevezhető egészségi állapota jelentős mértékű betegségterhet generál a Magyarországon működő munkaadó szervezetek és a nemzetgazdaság számára egyaránt. A megbetegedések gyakoriságának növekedése munkahatékonysági problémákat, jelentős többletköltséget, valamint bevétel-, illetve profit veszteséget okozhat a foglalkoztatók számára. Az egészségdeficitből származóan a munkavégzéstől való hosszabb távú távolmaradás, a táppénzfizetés, a részleges vagy korlátozott munkaképesség kialakulása, illetve az idő előtti halálozás gyakoriságának növekedése ugyancsak komoly terhet ró a nemzetgazdaságra.

 

A munkahelyi jóllét fejlesztésének jelentősége

A differenciált megküzdési stratégiák kialakítására irányuló egyéni és közösségi szintű alkalmazkodási kísérletek sikerre vitelében meghatározó szerepet játszik az egészségtudatosság fokozása, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés munkahelyi fejlesztése. Az említettekkel összefüggésben nélkülözhetetlenné válik az egyéni és szervezeti szintű reziliencia és a munkahelyi jóllét növelésére irányuló politikák és intézkedések alkalmazása, amelyek kiemelt szerepet játszanak a külső környezetben végbemenő változások hatásaira adott szervezeti válaszok között.

A reziliencia fokozása révén fejleszthető a munkaadók számára értékes dolgozók változások kezelésére irányuló képessége, illetve hajlandósága. A munkahelyi jóllét – a dolgozók életminőségének fejlesztéséhez, fizikai és mentális egészségének megőrzéséhez való munkaadói hozzájárulás – pedig jelentős mértékben befolyásolja a munkavállalói motivációk és elégedettség mértékét, a szervezeti tagok munkaadó irányába való elkötelezettségének fokozódását, a fluktuáció csökkenését, a teljesítmények növekedését. Az egészségfejlesztésre és rekreációra irányuló kezdeményezések növelik az egészségtudatosságot, hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, fokozzák a szabadidő eltöltésének az életminőség pozitív változását előidéző hatékonyságát.

A munkaadó szervezetek versenyképességének és működési hatékonyságának, fenntarthatóságának, rezilienciájának legfontosabb záloga tehát a jól képzett, magas szinten motivált, elégedett, elkötelezett, a munkahelyi környezethez, a szervezeti kultúrához megfelelően illeszkedő szocializáltsággal rendelkező, változásra hajlandó és egyben képes, egészséges munkaerő. Ennek biztosítása érdekében a munkaadó szervezetek jólléti (well-being) és egészségpolitikai intézkedéseinek céljai között

• a dolgozók munkaképességének és munkahatékonyságának hosszú távon való megőrzése,
• egészségtudatosságuk fokozódását alátámasztó motivációik erősítése,
• a betegségmegelőzésre és egészségmegőrzésre irányuló aktivitásokba való bevonásuk növelése egyaránt szerepelnek.

A kitűzött célok gyakorlatban történő megvalósítása érdekében szervezetspecifikus munkahelyi well-being és egészségpolitika megalkotására van szükség, amelyek differenciált jólléti, rekreációs és egészségügyi szolgáltatásokat magába foglaló komplex intézkedéscsomag elemeiként járulnak hozzá

• a külső környezetben végbemenő változások nyomán keletkező feszültségek és konfliktusok kezeléséhez,
• a munkahelyi egészségi ártalmak, kockázatok csökkentéséhez,
• a betegségek kialakulásának megelőzéséhez,
• a dolgozók egészségének megőrzéséhez, életminőségük növeléséhez, illetve
• mindezek által a munkaelégedettség, a teljesítmények, a munka- és szervezeti hatékonyság, valamint a versenyképesség és fenntarthatóság fokozódásához.

 

A szervezetspecifikus munkahelyi jólléti rendszerek tevékenységei, szolgáltatásai

Az említett munkahelyi jólléti rendszerek (workplace well-being systems) különböző tevékenységeket, szolgáltatásokat foglalnak magukba. A teljesség igénye nélkül ezek között említhetjük például

• a betegségek megelőzését szolgáló tájékoztató programokat és szűrővizsgálatokat,
• a kiegészítő jellegű egészségbiztosítási lehetőségeket,
• az egészséges életmódra, illetve rekreációra ösztönző programokat,
• relaxációs, rekreációs, a mentális és fizikai egészség megőrzését, illetve javítását biztosító, egyének és csoportok által egyaránt igénybe vehető alkalmakat vagy
• a munka-család egyensúlyát fokozó modern munkavégzési formák és alternatív munkaidőrendszerek alkalmazását egyaránt.
• A munkahelyi jóllét és ehhez kapcsolódóan a munkahelyi egészségmegőrzés és egészségfejlesztés ugyancsak magába foglalja az ergonómiai sajátosságoknak való megfelelést is, hiszen a dolgozói szükségleteket kielégítő munkavégzési terek, helyszínek, illetve munkavégzési eszközök közvetlenül hozzájárulnak a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, valamint a motivációk, az elégedettség és a teljesítmény növeléséhez.

Fentiek alapján célszerű tehát a hazai vállalkozások esetében is a szervezeti struktúrához és működésmódhoz-, illetve a szervezeti kultúrához egyaránt megfelelően illeszkedő, a külső környezeti változásokhoz ugyancsak gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes well-being rendszert kialakítani. Ezt a szisztémát folyamatosan fejleszteni szükséges, hogy eleget téve a technológiai korszerűség és működési hatékonyság elvárásainak, hosszú távon fenntartható lehessen. Mindezek érdekében a szervezetspecifikus jólléti rendszer állandó visszajelzéseket, mérhető, számszerűsíthető információkat kell hogy biztosítson a vezetői döntések meghozatalához.

 

Szervezetspecifikus well-being rendszer kialakításának folyamata és működtetése

A rendszer megalkotásához és működtetéséhez a következő, tartalmi és logikai értelemben koherens egészet képező szolgáltatáscsomag igénybevételét javasoljuk.

• Helyzetfeltárás, igény- és szükségletfelmérés:
  • A munkavállalói oldal feltérképezésére irányuló intézkedések magukba foglalják
    • a munkavállalók fizikai és pszichoszociális, illetve szociokulturális kondícióinak, életminőségének felmérését,
    • a munkahelyi jóllét és egészségtudatosság fejlesztéséhez kapcsolódó motivációk, valamint fejlődési igények és fejlesztési szükségletek vizsgálatát, valamint
    • a dolgozók egészségügyi és szociális biztonságát veszélyeztető kockázati tényezők azonosítását és elemzését.
  • A szervezeti karakterisztika feltérképezése során megtörténik
    • a well-being és az egészségpolitika szervezeti működési struktúrába, illetve szervezeti kultúrába integrált helyének, szerepének és jelentőségének vizsgálata,
    • a well-being és egészségpolitikai fejlődési igények és fejlesztési szükségletek, lehetőségek és korlátozó tényezők azonosítása, illetve
    • a well-being és egészségpolitikai fejlődési igények és fejlesztési szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások és kapacitások számbavétele.

• Szervezetspecifikus well-being és egészségpolitika alkotás:

a helyzetfeltárás, illetve igény- és szükségletfelmérés eredményei alapján lehetőség nyílik a

• szervezetspecifikus well-being és egészségpolitikai célrendszer meghatározására,
• szervezetspecifikus well-being és egészségpolitikai intézkedések definiálására, valamint
• a well-being és egészségpolitika szervezeti stratégiához, illetve szervezeti működési folyamatokba történő integrációjára.

• Szervezetspecifikus well-being és egészségpolitikai intézkedések megvalósítása:

a szervezeti stratégiához megfelelően illeszkedő, a szervezeti működési folyamatokba sikeresen integrált szervezetspecifikus well-being és egészségpolitikai szisztéma lehetőséget biztosít

• az állandó, folyamatosan megvalósuló és ad hoc jellegű intézkedések tervezésére, szervezésére és lebonyolítására,
• a megvalósuló intézkedések hatékonyságának és hatásosságának mérésére, valamint
• a megvalósult intézkedések eredményességének vezetők irányába történő visszajelzésére.

 

Digitális technológiák alkalmazásának szerepe és jelentősége a munkahelyi jólléti rendszerek működésében

A digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia megjelenése új kihívások elé állította a társadalmi és gazdasági szereplőket. Az aktuális kérdések a szervezetek esetében mind a technológiaváltás, mind a humán erőforrás-gazdálkodás tekintetében új válaszokat, innovatív megoldásmódokat követelnek. A digitalizációhoz szorosan kapcsolódik a 21. századi modern munkavégzési formák elterjedése, így például a hibrid- és távmunkavégzés.

A munkahelyi környezet fejlesztése, ehhez kapcsolódóan a digitális megoldások tudatos alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a munkamotivációk, a dolgozói elégedettség, a munkahatékonyság és a teljesítmények, a munkaadó szervezethez való elköteleződés erősödése, illetve ezeken keresztül a munkavállalói biztonság és jóllét növeléséhez.

• Az integrált platformok és a rendelkezésre álló valós idejű adatok kezelése lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy relatíve alacsonyabb reakcióidő mellett válaszoljanak az őket érintő változásokra, csökkentve ezzel is a munkavállalókat terhelő negatív stresszt, javítva a belső és külső szervezeti kommunikáció hatékonyságát, hozzájárulva egyúttal a dolgozói igényeket nagyobb mértékben kielégítő, humánusabb munkakörnyezet kialakulásához.
• A személyre szabott programok valós idejű adatok felhasználásával igazítják az intervenciókat az egyéni igényekhez. A virtuális támogatás egészségügyi és jólléti szolgáltatásokat nyújt a távmunkához, amely elengedhetetlen a 21. századi modern munkavégzési formák korában.
• A technológiai fejlődés és az integrált interfészek javíthatják a hatékonyságot, a termelékenységet és a munkavállalói jóllétet egyaránt.

A digitális technológiák gyors térnyerése tehát alapvetően átalakítja a munkahelyi dinamikát, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt a szervezeti jóllét területén. A legújabb kutatások egyértelműen igazolják, hogy a digitalizáció komplex hatásrendszert indít el, amelyben a technológiai fejlesztések és az emberi tényezők kölcsönhatása meghatározza a szervezeti teljesítményt és a munkavállalói elégedettséget.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia, illetve a felhőalapú megoldások által támogatott munkahelyi jólléti rendszerek tovább fokozhatják a well-being szisztémák hatékonyságát és vállalati stratégiákhoz, illetve -folyamatokba történő integrációját. A digitalizáció felerősítheti az említett szisztémák hatékonyságát, így nagyobb mértékben térülhetnek meg a dolgozók jóllétének, életminőségének fejlesztésébe történő befektetések.

Másfelől a digitalizáció azért is kulcsfontosságú, mivel az ügyfelek egyre inkább digitális platformokon, illetve eszközök segítségével lépnek kapcsolatba a szervezetekkel és vásárolnak termékeket vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat. A digitális technológián alapuló megoldások a személyre szabott ajánlatok mellett növelik a termékek vásárlása és felhasználása, illetve a szolgáltatások igénybevétele során tapasztalható ügyfélélményt és elégedettséget. Mindez nem pusztán a külső, hanem a well-being szolgáltatásokat igénybe vevő belső ügyfelekre, azaz a szervezetek munkavállalóira is igaz természetesen. A dolgozók számára a digitalizáció nem csak a munkafolyamatok automatizálásához vagy a 21. századi foglalkoztatási formák elterjedéséhez, hanem mindezek által a munkaterhelés csökkenéséhez, a munkavállalók jólléti intézkedésekhez való hozzájutásának megkönnyítéséhez is tevékenyen hozzájárulhat.

 

A munkahelyi jóllét mérése

A munkahelyi jóllét mérésére számos módszer és eszköz áll rendelkezésre, amelyek közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak kerülhetnek alkalmazásra a gyakorlatban.

• Munkavállalói közösségek körében végzett felmérések: rendszeresen, vegyes kutatásmódszertan (kvalitatív és kvantitatív eszközök és módszerek) alkalmazásával végzett vizsgálatok, amelyek célja a dolgozók mentális és fizikai állapotának, stressz-szintjének, motivációinak, elégedettségének, a munka-magánélet egyensúlyának stb. felmérése.
• Munkahatékonysági mutatók vizsgálata: a hiányzási ráta és a fluktuáció változásai visszajelzik a dolgozók elégedettségét, illetve mentális, egészségügyi és szociális állapotát.
• Teljesítménymutatók: a munkavállalók folyamatosan mért teljesítményének változásai ugyancsak visszatükrözik motivációik és elégedettségük változásait, illetve mentális és fizikai állapotukat, életminőségük színvonalát.
• Egészségügyi mutatók: a megbetegedések előfordulási gyakorisága, a betegségekből és egyéb egészségügyi okokból felmerülő távolléti okok szintén fontos információkkal járulnak hozzá a dolgozók egészségi állapotának, illetve a munkahelyi jóllét méréséhez.
• Pszichometriai eszközök: validált pszichometriai mérőeszközök alkalmazhatók a munkahelyi stressz szint változásának mérésére, ezek diszfunkcionális működéssel kapcsolatos hatásaira, következményeire.
• Gallup-felmérések: az élettel való elégedettség öt elemének – karrier, közösség, kapcsolatok, pénzügyi helyzet és fizikai állapot – hangsúlyozása mellett az említett összetevőkhöz kapcsolódóan – többek között – a “Cantril Self-Anchoring Striving Scale” használható a munkavállalók jelenlegi és várható jövőbeli jóllétének mérésére.
• Munkahelyi jólléti indexek és applikációk: egyre több vállalat vezeti be a munkahelyi jólléti indexeket a munkahelyi jóllét mérésére és fejlesztésére.

 

A munkahelyi jóllét és a munkavállalók egészségének fejlesztésére irányuló intervenciók várható eredményei és hatásai

A WHO 2005-ös deklarációja alapján a munkahelyi közösségek jóllétének előmozdítása, életminőségének fokozása, fizikai és mentális egészségük megőrzése és fejlesztése a munkáltatók felelőssége is. A munkahelyi jóllét és egészség fejlesztése magába foglalja a munkavállalók mentális és fizikai egészségének fokozása mellett a dolgozók mindennapi kihívások, krízisek, változások kezelésére irányuló képességének fokozását, egészségtudatosságuk, egészségmagatartásuk fejlődését is. A munkahelyi, munkavégzési feltételek, körülmények javítása, támogató munkahelyi légkör kialakítása, jólléti és egészségügyi szolgáltatások nyújtása, a családi és munkahelyi elvárások összeegyeztetését biztosító lehetőségek kihasználása, valamint a dolgozók kompetenciáinak folyamatos fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat a hétköznapok során átélt, bizonytalanságot, stresszt, feszültséget generáló negatív életesemények feldolgozásához és kezeléséhez, a problémák és konfliktusok csökkenéséhez, a stabilitás és a szervezeti és működési integráció erősödéséhez.

Mindezek eredményeként fokozódik a dolgozók munkaadó szervezet irányába való elköteleződése, felelősségvállalása, növekednek a munkamotivációk, nő az elégedettség, a munkavégzési hajlandóság és a munkahatékonyság, javul az egyéni és csoportos teljesítmény, nő a produktivitás, illetve csökken a leállásokból, betegségekből, hiányzásokból, magas fluktuációból származó veszteségek mértéke.

A hosszabb távú hatások között említhető a dolgozók életminőségének javulása, egészségtudatosságuk fejlődése, a szervezeti kultúra gazdagodása, a működési hatékonyság, a versenyképesség és fenntarthatóság növekedése.

A munkahelyi jóllét és egészség fejlesztése ilyen módon közvetlenül kapcsolódik mind a munkaadói, mind pedig a munkavállalói érdekekhez. A munkaadók ezáltal képesek megszerezni és megtartani a jól képzett, elkötelezett, magas szinten motivált munkavállalókat, ami elengedhetetlen feltétele a szervezeti hatékonyság és versenyképesség, illetve fenntarthatóság növelésének. A munkavállalók pedig a támogató munkahelyi környezet révén csökkenteni tudják a külső környezet kihívásai által fellépő bizonytalanságot, képesek nagyobb mértékben összehangolni és megvalósítani karrier és magánéleti célkitűzéseiket, amelyek révén növelhetik életminőségüket.

 

Tisztelt Érdeklődő! Kedves Ügyfelünk!

Várjuk a munkahelyi jóllét (workplace well-being) tárgykörével kapcsolatban felmerülő kérdéseit, visszajelzéseit!

A G&G Management & Partners tapasztalt szakemberekből álló szakértői-tanácsadói team-je differenciált szolgáltatásokat magába foglaló komplex intervenciós csomagot ajánl az érdeklődők figyelmébe.

A továbbiakban olvasható szolgáltatáscsomag elemeit nem pusztán munkaadók, hanem magánszemélyek is igényelhetik munkahelyi érdekeiktől, elkötelezettségeiktől függetlenül is életnehézségeik, problémáik leküzdése, jóllétük, életminőségük javítása érdekében.

Forduljon hozzánk bizalommal!

 

 

 

G&G MANAGEMENT & PARTNERS

MUNKAHELYI KÖZÖSSÉGEK JÓLLÉTÉNEK (WORKPLACE WELL-BEING), VALAMINT EGYÉNEK, CSOPORTOK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Amennyiben tulajdonosi vagy vezetői, illetve dolgozói érdekeltsége alapján fontosnak tartja az Ön által képviselt szervezet, munkavállalói közösség hatékonyságának, versenyképességének fokozását, hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását, vagy magánszemélyként törekszik a magánéletben vagy a munka világában való hatékonyabb érvényesülésre, a jóllét, az életminőség növelését eredményező alábbi szolgáltatásokat választhatja.

 

• Coaching és mentoring

• A life coaching gyakorlásához jelentős élettapasztalatra, pozitív elfogadásra, empátiára, kongruenciára, segítő kapcsolatok terén szerzett elméleti felkészültségre és gyakorlati jártasságra egyaránt szükség van. A life coach az ügyfelével bizalmi kapcsolatot teremtve, vele partnerként együttműködve nyújt támogatást a jelentős bizonytalanságot okozó, megterhelő élethelyzetek kezelésében, a krízisek, traumák feldolgozásában, a sorsfordító kérdések megválaszolásában, hozzásegítve a klienseket a problémák, kérdések, élethelyzetek tudatos feldolgozásához, új célok kijelöléséhez, alternatív erőforrások feltárásához és hatékony módon történő mozgósításához. Mindezek révén a coach egy olyan pozitív énkép kialakításához és megerősítéséhez igyekszik hozzájárulni, amely az önbizalom fokozódása által hatékony szerepet játszhat az ügyfél saját céljainak elérésében, a sikeres problémakezeléshez szükséges egyéni teljesítmény és hatékonyság fokozódásában.
• A business coaching az üzleti életben, a munkahelyi dimenzióban átélt tapasztalatok feldolgozása során alkalmazható hatékony módszer. Az intervenció képes segíteni az egyéni karriermenedzsmenthez, a munkahelyen való helytálláshoz, a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításához, a napi problémák és konfliktusok kezeléséhez, új célok kijelöléséhez és a kapcsolódó megfelelő lépések megtételéhez szükséges egyensúly és stabilitás elérésében, hosszú távon történő fenntartásában.
• Az executive coaching a felsővezetők által képviselt szervezeti működési szinten előforduló speciális problémák és kérdések feldolgozására irányuló támogató intervenció, amely a felsőbb vezetői beosztásokban dolgozók munkahelyi tevékenységeivel és átélt tapasztalataival kapcsolatos nehézségeket, terheket igyekszik kezelni, enyhíteni, köztük például a hatalomgyakorlásból származó, más vezetőkkel és a beosztottakkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
• A menedzser coaching elsőrendű célja, hogy a közép- és alsóbb szinteken dolgozó vezetők hatékonyabb, a hétköznapok során egyre jobban teljesítő vezetőkké válhassanak menedzserként képviselt céljaikhoz és tevékenységeikhez kapcsolódó énképük és kompetenciáik fejlesztése révén. A támogató intervenció abban segít, hogy az ügyfél felfedezhesse és megerősíthesse vezetői képességeit és identitását, formálhassa vezetői attitűdjeit.
• Az egyénekre irányuló, differenciált coaching intervenciók mellett folyamatosan megvalósuló csoportos vezetői coaching alkalmak során a cégvezetőknek lehetősége nyílik arra, hogy egymással tapasztalatokat megosztva, eseteket közösen feldolgozva legyenek képesek egymásnak vagy munkatársaiknak tanácsokat adni, ezáltal egymást támogatni. Az említett alkalmakat képzett coach moderálja, vezeti.
• A team coaching a beosztott dolgozók, alkalmazottak fejlesztésére, együttműködési hatékonyságuk fokozására irányul. Azonos munkahelyi környezetben, illetve projektek során együttműködők által átélt problémák, konfliktusok feldolgozásában, közös kezelésében, a felmerülő kérdések megválaszolásában, a folyamatok során tapasztalható megakadások, korlátok feloldásában segíthet a team coaching.
• A mentorálás ugyanúgy fejlesztő célú intervenció, mint a coaching. A mentoring hosszabb távra épülő folyamata során azonban a jelentős tapasztalatokkal rendelkező mentor egy kevésbé tapasztalt személy, a mentorált szakmai és/vagy személyes fejlődését segíti a mentorált tudásának, képességeinek fejlesztése révén. Így például a munkahelyeken tapasztaltabb munkatársak támogathatják az új kollégák beilleszkedését és feladatellátását.

 

• Mindfulness és életvezetési tanácsadás

• A mindfullness az a belső folyamat, amelynek gyakorlása során arra törekszünk, hogy a figyelmünket úgy irányítsuk az adott (jelen) pillanatban megélt események, tapasztalatok irányába, hogy az érzékelt feltételekhez és lehetőségekhez képest minél inkább pozitív hozzáállást tanúsítva legyünk képesek felfogni és kezelni a minket körülvevő valóságot. A tapasztalt eseményekhez, jelenségekhez ilyen módon kapcsolódó tudatos jelenlét fokozásának célja az élet pozitív módon való megélése, öntudatunk, önértékelésünk fejlesztése, saját magunk jobb elfogadása, az életminőség fokozása. A tudatos jelenlét megélésére irányuló terápiás alkalmazások hatékonyan segítenek a különböző mentális, illetve pszichoszociális, valamint biofizikai problémákat, nehézségeket okozó állapotok, érzelmek, tudattartalmak kezelésében, szorongást, depressziót kiváltó helyzetek feloldásában, párkapcsolati és munkahelyi problémák, a stressz és a mindennapi konfliktusok kezelésében, életmódváltásban vagy a szerhasználathoz kapcsolódó függőségek megelőzésében.
• A mindfulness és az életvezetési tanácsadás együttesen segíthet a személyes fejlődésben és ezáltal a mindennapi problémák megoldásában, belső és külső konfliktusok feloldásában. Az életvezetési tanácsadás teljes mértékben egyénre szabott, strukturált folyamat, amelynek általános célja a bizonytalan, nehézséget okozó, elakadást jelző vagy vállalhatatlan élethelyzetekből való kiút megtalálása. A tanácsadó az ehhez kapcsolódó célok kitűzésében és elérésében nyújt támogatást.

 

• Mentálhigiénés konzultáció

• A mentálhigiénés konzultáció segítő kapcsolaton alapul, amelynek célja a kliens mentális jóllétének megőrzése vagy helyreállítása. A mindennapi kihívások – például személyközi családi vagy munkahelyi konfliktusok, válások, válságokat, kríziseket okozó veszteségek átélése stb. – kezelésére irányuló technikák és módszerek széles skáláját felmutató mentálhigiénés konzultációk hozzásegítenek a nehézséget okozó helyzetek feldolgozásához, a hatékonyabb problémamegoldáshoz és konfliktuskezeléshez, a stressz csökkentéséhez nélkülözhetetlen belső erőforrások feltárásához és mozgósításához, adaptív coping mechanizmusok kialakításához, az elveszett vagy meggyengült belső stabilitás, egyensúly visszaszerzéséhez. A mentálhigiénés tanácsadás támogatást biztosít a mentális egyensúly helyreállítása mellett a személyes fejlődéshez is, amelynek eredményeként a kliensek megerősödve, fejlettebb önismerettel, hatékonyabb megküzdési stratégiával rendelkezve újra képessé válnak arra, hogy sikeresebben szembenézhessenek a mindennapi kihívásokkal.

 

• Függőség megelőzését és kezelését szolgáló addiktológiai konzultáció és tanácsadás

• A függőség (dependencia) – amely lehet kémiai (például alkohol-, nikotin-, gyógyszer-vagy kábítószerfüggőség), vagy viselkedéses (például munka-, társ-, szerencsejáték-, szexfüggőség vagy táplálkozási zavarok) – kialakulásának okai nagyon sokrétűek lehetnek. Az úgynevezett rizikó faktorok és védő tényezők minden személy esetében egyéni mintázatú mátrixot alkotnak a biológiai (például genetikai hajlamosság), a pszichológiai (például különböző személyiségzavarok, traumák) és a szociális (például családi érintettség, környezeti hatások) spektrumok mentén. A szerhasználati és a viselkedéses zavarok mértéke és súlyossága különböző mértékű lehet, éppen ezért a beavatkozási stratégiák is sokfélék.

A prevenció elsődleges célja az információnyújtás, amely egyszerre akár több (50-100 fő) személyre is kiterjedhet. A tanácsadás (célzott prevenció) elsődleges célja a probléma-észlelés elősegítése és a betegségtudat felébresztése az egyénekben. Ez történhet egyénileg (1-2 alkalom) vagy csoportfoglalkozás keretében (8-10 fő), amennyiben a csoportba delegált tagok valamilyen rizikó faktor vagy kockázati magatartás mentén beazonosíthatóak (3-5 alkalom). A konzultáció elsődleges célja a szerhasználati probléma mértékének felmérése és kezelése. Ez az intervenció nem a múltra, hanem a jelenre fókuszál, s eszközöket biztosít a szerhasználat minőségének javítására, a szermentes élet felé való elmozdulásra és ezzel együtt az általános közérzet javítására.  Az említett egyéni mintázatok miatt a konzultáció esetében már mindenképpen ajánlott az egyéni esetkezelés (5-10 alkalom). A terápia célja a szerhasználat mögött rejlő mélylélektani folyamatok feltárása, amelynek során a fókusz nem kizárólag a jelenre irányul. A terápiás technikák alkalmazáshoz szükséges képesítésekkel rendelkező szakember által vezetett intervenció 1-12 időintervallumot is igénybe vehet.

 

• Digitális munkahelyi jólléti rendszer tervezése

• A digitális technológiák és a digitalizált jólléti rendszerek alkalmazása versenyelőnyt jelenthet a Magyarországon működő társas vállalkozások számára is, hiszen az említett megoldások fontos szerepet játszhatnak a technológiai korszerűség biztosítása, a munkahatékonyság és az alkalmazkodóképesség – ezáltal a munkahelyi jóllét – növelése mellett a szervezetek számára értékes munkaerő hosszabb távon történő megtartásában is. A tanácsadói intervenció digitális technológia által támogatott vállalati jólléti rendszerek tervezésére és bevezetésére irányul, amelyek esetében a technológiai megfelelőség biztosítása mellett kulcsfontosságú szerepet játszik a vezetői és munkavállalói készségek folyamatos fejlesztése. A munkahelyi jóllét és szervezeti hatékonyság fokozása érdekében a digitális készségfejlesztés az egyik legfontosabb beavatkozási területek közé tartozik. A digitalizáció a teljes munkakörnyezetre vonatkoztatható munkavállalói igényt is megváltoztatja, így a munkakörnyezet-tervezésben alkalmazásra kerülő intelligens ergonómiai megoldások (pl. AI-alapú ülésoptimalizálás) ugyancsak fontos szerepet játszanak a jóllét fokozásában.

 

• A munkahelyi környezet ergonómiai és esztétikai minőségének fejlesztése

• A munkahelyi jóllét és ehhez kapcsolódóan a munkahelyi egészségmegőrzés és egészségfejlesztés ugyancsak magába foglalja a munkavégzési terek esztétikai minőségének és ergonómiai sajátosságainak fokozására irányuló törekvéseket is. A magas esztétikai minőség és az ergonómiai elvárások teljesítésének eleget tevő munkahelyek pozitív irányba befolyásolják a dolgozók általános jóllétét és munkával való elégedettségét, hiszen a dolgozói szükségleteknek megfelelően kialakított munkavégzési terek, helyszínek, illetve munkavégzési eszközök közvetlenül hozzájárulnak a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, valamint a motivációk, az elégedettség és a teljesítmény növeléséhez. A vizuális komfort például növeli a dolgozók koncentrációs képességét és teljesítményét. A rugalmasan alakítható munkahelyi környezet segíti a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését, valamint csökkenti a kiégés kockázatát.

 

• Fizioterápia, gyógytorna

• A megelőzés, a gyógyítás, valamint a rekreáció és a rehabilitáció terén egyaránt alkalmazásra kerülő gyógytorna kiemelkedően fontos szerepet játszik az izmok és az ízületek erősítésében, stabilitásuk biztosításában, így a munkavégzés vagy egyéb tevékenységek során igénybe vett testrészek megfelelő kondícióban tartásában. Ugyancsak nélkülözhetetlen a munkahelyi vagy egyéb sérüléseket szenvedett, esetleg műtéten átesett egyének rehabilitációjában. A mozgásszervi problémákkal, gerincferdüléssel, gerincfájdalmakkal, gerincsérvvel, nyak-, váll-, végtagi- vagy derékfájdalmakkal, akut és degeneratív ízületi elváltozásokkal, hosszantartó izomfájdalmakkal küzdő magánszemélyek és munkahelyi közösségek tagjai egyaránt igénybe vehetik heti vagy havi rendszerességgel mind munkahelyi környezetben, mind pedig online módon az általános és speciális gyógytorna alkalmakat. A várható hatások között említhető, hogy a fájdalom és az azt előidéző okok feltárása és kompenzációja mellett a résztvevők megtanulhatják a helyes tartást (ülés, állás) és a gerinckímélő mozdulatokat egyaránt, amelyek által javul közérzetük és munkavégző hatékonyságuk.

 

• Pihentető, rekreációs masszázs

• A masszázs a fizikai és mentális egészség megőrzésének és helyreállításának fontos eszközeként kerül alkalmazásra a gyógyítás, a rekreáció és a rehabilitáció hatékonyságát egyaránt növelve. Az egyéni vitalitást, hatékonyságot, teljesítőképességet egyaránt fokozó, már néhány alkalmat követően pozitív változásokat előidéző masszázs munkahelyi környezetben, a napi tevékenységi struktúrába könnyen beilleszthető módon vehető igénybe heti/havi rendszerességgel megvalósuló munkahelyi masszázsprogram és ad hoc jellegű masszázs szolgáltatások (köztük akár 20-30 perces frissítő székmasszázs), valamint céges egészség- és rekreációs napokon masszázs szolgáltatások formájában. A várható pozitív hatások között említhető a csökkenő stressz, a javuló fizikai és mentális állapot, valamint a javuló közérzet, a növekvő munkavállalói elégedettség. A masszázs fizikai hatásai tekintetében ti. oldja az izomfeszültséget, elősegíti az izmok regenerálódását, fokozza a vér- és nyirokkeringést, ami jobb oxigén és tápanyagellátást biztosít, ugyanakkor enyhíti a mozgásszervi fájdalmakat, az izomgörcsöket és csökkenti a gyulladásokat. A masszázs mentális hatásait tekintve pedig elmondható, hogy nyugtatja az idegrendszert, csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintet, javítja a közérzetet az endorfinok és szerotonin felszabadulását elősegítve, valamint a relaxált állapot segíthet az alvásminőség javításában, a mélyebb alvás elérésében. Összességében tehát rendszeres masszázzsal csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata, fokozható a kliensek életminősége. Választható masszázs típusok: relaxáló masszázs (svédmasszázs), aromaterápiás masszázs, Thai masszázs, lávaköves masszázs.

 

• Relaxációs technikák, relaxációs és stresszoldó meditáció

• A hosszú időn keresztül átélt negatív stressz fizikai és pszichés változásokat egyaránt okozhat az egyén számára: a magas pulzusszám, a felgyorsult szívverés, a nehezebb légzés és az izomfeszülés mellett a tartós, krónikus stressz magas vérnyomást, az idegrendszer gyengülését, a mellékvesék kimerülését, az emésztőrendszer megbetegedését is okozhatja a szervezetben. A fokozódó stressz pszichés szorongás, pánik vagy depresszió kialakulásában is jelentkezhet.

A stresszkezelés egyik hatékony módja lehet a relaxáció, amelynek során figyelmünket befelé fordítva, nyugalmi állapotba kerülhetünk. Ezáltal nem pusztán a hétköznapi feszültségek oldását, a kimerültség érzésének csökkentését, az éberségünk fokozását, hanem a stressz által keltett destruktív folyamatok kezelését is biztosítani tudjuk. A meditáció stresszoldó és szorongáscsökkentő hatását tudományos kutatások támasztják alá. A meditáció gyakorlása révén egyre nagyobb hatékonysággal összepontosíthatunk lelkiállapotunk és viselkedésünk kontrollálására. A relaxációs technikák és stresszoldó meditáció fajtái között említhetjük például a tudatos légzést elősegítő légzőgyakorlatokat, amelyek segíthetnek a szívritmus szabályozásában és az idegrendszer megnyugtatásában, a mentális képek felidézésével zajló vizualizációt vagy a test ellazítását és a mentális képességek fejlesztését egyszerre elősegítő autogén tréninget.

Egyéni feltételek között és munkahelyi környezetben egyaránt lehetőség nyílik különböző relaxációs technikák, valamint relaxációs és stresszoldó meditáció alkalmazására. Az említett módszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a kiegyensúlyozott, stabil lelkiállapot, érzelmi stabilitás eléréséhez és hosszú távon való fenntartásához. A meditációs és relaxációs programtervek megvalósítása nem pusztán a stresszkezelésben lehet hatékony, hanem a koncentráció és a mentális éberség, valamint a teljesítmények fokozásában is.

 

• Munkahelyi konfliktuskezelés, mediáció

• A hétköznapok során a munkatársak, valamint a beosztottak és vezetők között előforduló munkahelyi konfliktusok kezelése, illetve a szervezetek között történő együttműködés közben kialakult szerződéses viták rendezése mediáció alkalmazásával is történhet. A mediáció lényege, hogy az egymással szemben álló felek külső, pártatlan fél bevonásával keresnek megoldást a köztük kialakult konfliktus megoldására. A konstruktív megállapodás megkötését eredményező mediáció nem pusztán a munkahelyi konfliktusok és szerződéses viták hatékony és tartós rendezésében segít, hanem a jövőbeni konfliktusok megelőzésében is szerepet játszik: a felek közötti nyílt és konstruktív kommunikáció elősegítésével ti. a felek megtanulhatják hatékony módon kezelni a nézeteltéréseiket. A stressz és a negatív érzelmek csökkenése ugyancsak hozzájárulnak a munkahelyi légkör javulásához, amely elősegítheti az együttműködési hatékonyság fokozódását, valamint a munkatársak motivációinak és produktivitásának növekedését. Nem utolsósorban a mediáció alkalmazásával elkerülhetők a nem kívánt peres eljárások, amely által időt és pénzt takaríthat meg a szervezet magának.

 

A munkahelyi környezetben vagy egyénileg egyaránt igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket, megrendeléseket az alábbi elérhetőségeken várjuk:

• : +36 30 277 3949
• e-mail: info@ggmanagement.hu